„Nem lehet kétféle medicina, konvencionális és alternatív”
A fenti idézetet Prof. dr. Rák Kálmán, az MTA doktora, a klinikai hematológia és a véralvadás kutatás nemzetközileg ismert Széchenyi díjas művelője és oktatója írja a Magyar Tudomány 2003/7 számában, “Quo Vadis, medicina? Integrálható-e az ortodox (hivatalos) és az alternatív (tradicionális) medicina?” címmel írt cikkének végén, konklúzióként1. Ami azt jelenti, hogy csak egyféle orvoslás van, amit adekvát módon teszteltek, az működik, amire megfelelő, tudományos bizonyítékaink vannak. Az alternatív gyógyászatnál éppen az a probléma, hogy ez nincs meg, a bizonyítékok szubjektívek, beszámolókon és hagyományon alapulnak, tudományos fejlődés nem tapasztalható. A világ nagyobb részének azonban még ma is ez az egyetlen elérhető módszer, ők pedig sikerrel exportálják ezeket a metódusokat a nyugati világba is, ahol pedig elérhető a bizonyítékokon alapuló, modern gyógyászat, ami a fejlett világ bizonságát, kényelmét olyan nagy mértékben megalapozta.
„Miért volt s lett újra bizonyos körökben vonzó és népszerű?” – kérdi a szerző. A válasz az, hogy az alternatív medicina a konvencionális orvoslás hibáit, fehér foltjait igyekszik kihasználni, mivel személyesen dönthetünk a kezelésről, nagyobb bizalmat is táplálunk felé, szerepet játszik a holisztikus kezelés iránti vágy és a vallásos, ezoterikus beállítottság is, amelynek igénye van egy misztikusabb világra is, amit a racionális orvoslás nem elégít ki.
„Tegyük hozzá: nem elhanyagolható tényezõ az egészségügyi kultúra jelenlegi szintje sem, s nem utolsósorban a gazdasági szempontok (dollármilliárdok forognak világszerte a homeopátiás szerek tarka piacán).” – írja Rák professzor.
A Nature elemzése szerint2 az USA-ban az alternatív orvoslás területén a közel 34 milliárd dolláros piacból a legnagyobb részt az ún. “természetes termékek” képviselik (43,7%), a második helyezést a praxisok tiszteletdíjai teszik ki, harmadik helyen, több mint 4 milliárdos bevétellel a keleti technikák (jóga, tai-chi, csi-gong) állnak, a negyedik legnagyobb üzlet pedig a homeopátia (8,6%). Magyarországon mások az arányok, valószínűleg nagyobb üzlet a homeopátiás szerek piaca és elenyésző az amerikában annyira népszerű keleti technikák alkalmazása, ehelyett a gyógynövények, kínai orvoslás, csontkovácsok, akupunktúra és számtalan más, egzotikus technika térhódítása figyelhető meg. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2002-es adatai szerint a franciák 77%-a részesült legalább egy alkalommal természetgyógyászati kezelésben az adott év folyamán. Hasonlóan magasak az arányok Németországban is, ott a páciensek 73%-a használ természetes eredetű gyógyszerkészítményeket és 76%-uk szeretné az e gyógyszercsoportba tartozó készítményeket a társadalombiztosítás által továbbra is támogatottan megkapni. Nagy-Britanniában éves szinten 2,3 milliárd amerikai dollárnak megfelelő fontot költenek az alternatív gyógyeljárásokra, Svájcban a lakosság 33%-a részesült legalább egyszer a tavalyi év során komplementer (kiegészítő) orvosi ellátásban, és közülük 84% véli úgy, hogy a kezelések sikeresek voltak.
Boldogkői Zsolt (a Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Orvosi Biológiai Intézetének igazgatója) szerint „az alternatív orvoslás legfőbb problémája azonban éppen az, hogy létezik egy olyan módszer, amely a betegségeket egyre eredményesebben gyógyítja.” 3 Ez az ambivalencia az oka annak, hogy manapság az alternatív medicina a nyugati világban általában kiegészítő orvoslásként jelentkezik, így
„új ambíciók keletkeztek: bezsebelni a valóban hatékony orvostudomány eredményeit. A trükk egyszerű: karon fogjuk a jó öreg ortodox medicinát, s siker esetén együtt állunk ki a rivaldafénybe. Ha esetleg mégsem él túl a beteg, akkor visszavonulunk a színfalak mögé, s ujjal mutogatunk.”
Komoly probléma, hogy az alternatív medicinát gyakran orvosok ajánlják, nem kellően figyelmeztetve azok hatástalanságára, sőt valódi alternatívaként írják le a valódi orvoslással szemben, doktori címük pedig súlyt ad kijelentéseiknek: „a komplementer medicina olyan kiegészítő gyógymódokat foglal magában, amelyek a hagyományos, más néven allopátiás orvoslás eljárásai mellett alkalmazhatók a tökéletesebb gyógyulás érdekében.” 4 Még rosszabb, amikor maguk is sarlatánná válva, alkalmazzák is őket a bizonyítékokon alapuló orvoslás helyett, ilyenekkel foglalkozunk bőségesen ezen blog keretein belül. További probléma a politika és a tudomány felső köreinek cinkos összejátszása az áltudományokkal, ennek eredményeképp tudományosan megalapozottnak nyilvánította a Magyar Tudományos Akadémia a hagyományos kínai orvoslást5, így létrejöhettek az ehhez kapcsolódó közhasznú alapítványok6, nem beszélve a köré épített milliárdos bizniszről, ami nemrég a törvényhozást is elérve kisebbfajta botrány kiváltójává vált az orvosi kamara ellenállása miatt7. A homeopátia a nemzetközi szervezeteket is meghódította. Az "Európai Bizottság a Homeopátiáért" elnevezésű egyesülést (European Committee for Homoeopathy, ECH) az Unió tagországainak orvosi szervezetei hozták létre, melyben sok ország képviselői között Magyarország képviselői is jelen vannak az albizottságokban. A négy albizottság közül az egyikben az egységes törvényi háttér kialakításán dolgoznak, a másikban az oktatás helyzetét tárgyalják, a harmadikban a modern kutatások támogatása a központi téma, míg a negyedikben az egységes homeopátiás gyógyszerkönyv összeállításán dolgoznak. Tíz évvel ezelőtt az Európai Parlament (Strasbourg) 1 millió ECU-t biztosított homeopátiás kutatások finanszírozására8. Az alternatív orvoslás szerei, így a homeopátiás pirulák is bekerültek a gyógyszertárakba9, azt sugallva ezzel, hogy valódi hatóanyaggal rendelkező orvosságokról van szó. Az alternatív medicina betört az egyetemekre is, például 2013 szeptemberében “Az alternatív gyógyászat tudományos megközelítésben” címmel első alkalommal szervezett konferenciát a Napfény Életmód és Közművelődési Egyesület a Debreceni Egyetem OEC Egészségügyi Karán10. 1996 óta van homeopátiás tanfolyam az Állatorvostudományi Egyetemen11, 2010 óta a Semmelweis Egyetemen akupunktúra oktatásra is járhatunk12.
Nem lehet akkor, hogy a kiegészítő, alternatív medicina polgárjogot nyert a hagyományos orvoslásban? Ha hagyományos orvoslás alatt tudományos tényeken, bizonyítékokon alapuló rendszert értünk, akkor nem. Ha úgy érezzük a fentiek alapján, hogy egyes orvosok, intézmények aktívan beálltak az alternatív medicina mögé, akkor az ő interpretálásukban igen. Ámde Boldogkői professzor szerint „alternatív természettudomány nem létezik” 13, hiszen valóságból egy létezik, amelyet a tudomány segítségével ismerünk meg. Ha valamely ismeretterület kívül esik a tudományos megismerhetőségen, az nem lehet ennek az egyetemes valóságnak a része, vagy legalábbis nem tudhatjuk, valóban része-e, s nem csupán képzeletünk terméke. Vannak, akik szerint a gyógyszergyárak és a hatóságok összeesküdtek ellenünk, ezért nyomják el az alternatív medicinát, amely nem az ő profitjukat szolgálná. A valóságban ez az összeesküvés nem tűnik túl hatékonynak, mert ahogy láttuk, az alternatív medicina egyre nagyobb teret nyer. A tudományos hitelességnek viszont nem felel meg, így nem is tudhatjuk, gyógyulásunk az alkalmazott eljárásnak vagy a párhuzamosan folytatott hagyományos gyógyászatnak, esetleg a szervezet öngyógyító mechanizmusának köszönhető-e. Így sikerrel elhitetjük magunkkal, hogy a különleges gyógymód a nyerő, ezzel bekerülünk abba a körbe, amely szembeállítja a kétféle orvoslást, de az alternatívnak nagyobb hatékonyságot tulajdonítva. De emlékezzünk Rák professzor szavaira: “nem lehet kétféle medicina”. Az egyik szükségszerűen hamis.
Források, hivatkozások
- (1) Magyar Tudomány • 2003/7
- (2) Nature News Blog: US alternative medicine spend reaches $33.9 billion
- (3) Boldogkői Zsolt: Az alternatív gyógyítás apró szépséghibája
- (4) Dr. Kónya Judit: Komplementer orvoslás és alternatív gyógyászat
- (5) A tudományos osztály egészségügyi állásfoglalásai
- (6) "Egészség Biztonság" Alapítvány - Bemutatkozás
- (7) Kínai orvoslás: az orvoskamara állásfoglalása
- (8) Dr. Kun Csaba: A homeopátia hazai helyzetéről
- (9) Hasznos címek >> Homeopátiás gyógyszertárak Budapesten
- (10) Erdély Online: Természetgyógyászat tudományosan
- (11) Dr. Takács Györgyi: Az állatorvosi homeopátia oktatása Magyarországon
- (12) Akupunktúra oktatás a Semmelweis Egyetemen
- (13) Boldogkői Zsolt: Átverés-e a homeopátia?