Ajurvéda

Debrecenben hozzák létre az első európai ajurvéda tanszéket, az erről szóló megállapodást szerdán írták alá a Debreceni Egyetem (DE) és az indiai AYUSH Akadémia vezetői.1

A fenti hír olvastán azt gondolhatnánk, az ajurvéda valószínűleg egy tudományosan megalapozott gyógyító rendszer, hiszen egyetemen fogják oktatni. Bizonyára nem létesülhetne áltudományos tanszék magyarországi egyetemeken. De vajon miért hiányzott eddig ez a módszer a nyugati orvoslásból? Elutasítottunk volna egy valóban hatékony rendszert, óriási összegeket fordítva gyógyszerkutatásokra? Érdemes megvizsgálni tehát, mi is az az ajurvéda.

Ősi gyógyító rendszer

 630px-Ayurveda_humors.svg Az ajurvéda India sok ezer éves kultúrájának a része. Már a legkorábbi védikus szövegekben olvashatunk olyan dolgokról, amikre a mai ajurvédikus módszerek alapulnak2. Az ajurvéda világképe szerint az embert három életenergia, úgynevezett dosha határozza meg3. Mind a személyiségtípusunk, mind az egészségünk a doshák arányaitól függ. A három dosha a vata (levegő), a pitta (tűz) és a kapha (föld). A doshák közül az erősebb határozza meg, milyen betegségekre vagyunk hajlamosak. Így például a vata az uralkodó bennünk, akkor soványak vagyunk, kicsi szemünk van, rekedt hangunk, a hosszú távú memóriánk pedig gyenge, ellenben a rövid távú jó4. Ugyan fantáziadús és életvidám emberek vagyunk, de idegességre, görcsökre, álmatlanságra, szorongásra panaszkodhatunk. Mit mond nekünk az ajurvéda ekkor? Vegyünk reggel meleg fürdőt, mert a vata szereti a meleget, kerüljük a túlzott megerőltetést, a hangos zenét, környezetünk legyen világos és tiszta. Napozzunk sokat. Együnk gyömbért és igyunk gyógynövényteát. Mondhatjuk, ez nem árthat, bár a nyugati orvolás szemszögéből nézve, nem is biztos, hogy bajainkra megfelelő megoldást ad.

Pulzuselemzés, masszázs, ízek harmóniája és egy kis vér

Ayurveda-Food Az ajurvéda nyolcféle diagnózist ismer5. Leggyakoribb a pulzus vizsgálata, de képes vizeletből, ürülékből, nyelvről, hangból, beszédből, érintésből, szemből és kinézet alapján is diagnosztizálni6. A kezeléseknél gyakori a masszázs7, melyet csavaró, ütögető, gyúró mozdulatokkal vagy éppen lábbal végeznek. A masszázs lefolyását, az alkalmazott olajok kiválasztását nagy mértékben meghatározza, hogy milyen testtípusba tartozunk. Az ajurvéda szerint ilyenkor speciális, ún. marmapontokat stimulálnak, amivel a szervezet öngyógyító mechanizmusait élesztik fel. Mivel szerintük a legtöbb betegség hátterében a felhalmozódott méreganyagok (ámák) állnak, ezért fontosnak tartják a megfelelő táplálkozást. Hat ízt különböztetnek meg (édes, sós, savanyú, keserű, csípős és fanyar), ezek hatásai pedig eltérőek az egyes testtípusok esetében, bár minden étkezésnek mind a hat ízt kell tartalmaznia. Így aztán az ajurvédikus leírások hosszú étellistákat tartalmaznak, amikkel szabályozni kívánják az ámák mennyiségét. További kezelési módok a hánytatás, hashajtás, beöntés, orrnyálkahártya kezelése és az érvágás8, de ismert olyan extrém kezelési mód is, mint a vizeletterápia9.

Mit mond a tudomány?

HS-Diagram Az ajurvéda kétségkívül komplex rendszer, még ha pár egyszerű elven is alapul. Van-e azonban tudományos megalapozottsága a módszernek? Sajnos azt kell mondanunk, hogy kevés. Nyilvánvalóan, ha odafigyelünk a táplálkozásunkra vagy környezetünkre, masszázssal segítjük vérkeringésünket, az hasznos dolog, a vizsgálatok szerint viszont nincs tudományos bizonyíték az ajurvédikus eljárások hatékonyságára10. Diagnosztikai rendszerük egyszerűbb problémák esetén, ha az látható is, működhet, de komolyabb betegségeknél a pulzus vagy a nyelv vizsgálata nem elég, főleg ha az inkább hagyományokon és nem orvosi metódusokon alapul. A kezelések némelyike pedig veszélyes is lehet, gondoljunk csak a hánytatásra, beöntésre vagy az érvágásra. A betegségek okát helytelenül tulajdonítja a felhalmozódott méreganyagoknak, nem ismeri a kórokozókat, a genetikáról nem is beszélve. Ezért a méregtelenítés, bármilyen érdekes táplálkozási kultúrával is kötjük össze, nem megoldás, egy komolyabb betegségnél pedig veszélyes is lehet a helytelen irányba történő kezelés. Konkrét tudományos vizsgálatokról ír Varga Máté az ajurvédával kapcsolatban11, ezek szerint diagnosztikája “pocsék hatékonyságú”, a vizsgálatok egyike sem tudott valódi hatásokat felmutatni, a vizeletterápia pedig “kifejezetten veszélyes is lehet”. A kezelésben használt nehézfémek akár mérgezőek is lehetnek, mint az ólom, a higany vagy az arzén12.

Konklúzió

Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora szerint “a nyugati orvostudomány nem tud mit kezdeni a krónikus betegségek megelőzésével, rehabilitációjával, nem tudja a választ arra, hogyan kell megőrizni az egészséget, míg az ötezer éves ajurvéda mindezt tartalmazza.” Ami megdöbbentő a fentiek ismeretében, valamint a rektor tudományos munkásságának fényében is. Szomorú látni, hogy a tudomány szentélyeiben is terjed az áltudományos, sarlatán módszerek használata, sőt külön tanszék is létesült a számukra. Az ajurvéda tehát semmiképp sem alternatívája a modern orvoslásnak, bár ősi hagyományokon alapul, a gyógyító módszerek csak a tudományos módszerek alkalmazásával voltak képesek legyőzni a járványokat, megemelni a várható élettartamot, drasztikusan csökkenteni a csecsemőhalandóságot, könnyen legyőzhetó betegségekké változtatni a régen halálos kórokat. A népi gyógyászat változatos, tudománytalan módszereit, legyenek azok bár a misztikus keletről származóak is, nem keverhetjük a modern orvoslással, ezek egyetemi rangra emelése modern világunk és az azt megalapozó tudomány elleni merénylet.

2 megjegyzés :

korhely írta...

Számtalan kérdésem van erről az érdekes kezdeményezésről. Arról lehet tudni vmit, h. milyen tantárgyak és gyakorlatok lesznek? Azzal mi fog történni, aki szövetmintákból, kenetekből apró izéket fog kitenyészteni, és megkérdezi a guruprofesszorokat, h. azok mi a csodák ottan? A diagnosztikai eszközök a mikroszkópig bezárólag lesznek betiltva, v. a lupé is tilos?

Radical írta...

"Szomorú látni, hogy a tudomány szentélyeiben is terjed az áltudományos, sarlatán módszerek használata, sőt külön tanszék is létesült a számukra."

Gyerekek, nagyon jó összefoglaló, csak a LÉNYEG mellett mentetek el: a tanszék azért létesült, hogy pont TUDOMÁNYOS szemszögből vizsgálják meg az ajurvédikus módszerek hatásosságát/nem hatásosságát.

Ergo ennek örülni kellene :)

Megjegyzés küldése